Március volt, a fák rózsaszín, fehér és meggyszín virágok százaival díszítették fel magukat… Tavasz volt, kora tavasz, és mégis havazott, apró, fehéres-fagyosszürke fátyolként lepte be a színes virágokat a…
Közönséges hétköznap volt, a kései órának köszönhetően viszonylagos csend ölelte körül, csak a háttérben a tv képernyőjén villogó filmkockák fényei és hangjai adtak egy monoton alapdallamot az estének. Szövevényes…
Hideg, szomorkás januári nap volt, az egész város a szürke milliónyi árnyalatában játszott, az aszfalt jeges szürkéjétől kezdve a felhőkarcolók acélos kékesszürkéjén át az ég havas esőt ígérő opálos…
Füstös, fülledt, virágos illatokban úszó májusi éjjel volt, a fák üde zöld színe még a holdfényben is tökéletesen tündökölt, a halványsárga függönyöket csak egy-egy kisebb szellő simogatta, és késztette…
Hosszú-hosszú hónapok óta, talán inkább évek óta nem hódolt ilyen jellegű élvezeteknek, oly sok idő óta, hogy akár el is felejthette volna, milyen, mégsem így történt-pontosan emlékezett az ízekre,…
Esett, ahogy az év ezen időszakában mindig, a hideg, a monoton kopogás megnyugtató is lehetett volna, mégsem volt az. A férfi hosszú ujjaival hanyagul tartotta a kormányt, égszínkék szemeivel…
Közeledett a tavasz, érezni lehetett a semmivel sem összetéveszthető illatorgiát, amivel hírül adta, megállíthatatlanul siet, hogy leváltsa végre a jegesszürke telet. A férfi is élőbb volt, mint valaha, soha…
Szakadt kint, szinte egyetlen, szürke fallá olvadtak össze az esőcseppek, ahogy hihetetlen gyorsasággal hullottak alá, ezzel még inkább szédítővé téve a látványt, ami a negyedik emelet ablakaiból a szemei…
A férfi ezen az estén is, ahogy már jónéhány hónapja, a várost járta éjjel, a többiek társasága ellenére is magányos farkasként lépett be újabb és újabb zajos klubbok ajtaján,…
Különös világ, csillagszórók szikrái, gyertyák fénye, fahéj és karamell illata, burgundi és arany fények, két szív dallama... Olvasni a szem meséjét, táncolni a hang dallamára, elveszni a lélek erdejében,…