....... Forró, illatos nyári délután volt, a nap vakító ragyogással uralta a halványkék, tükörsima eget, a város szinte lüktetett az élettől, vidám, csilingelő kacagások vegyültek erővel telt mély, férfiasan…
……..Számtalan, az acélszürke ezernyi árnyalatában játszó felhő tornyosult a tavaszi halványkék égbolton, egészen eltakarták a nap ragyogó, sárgán fénylő korongját, egyértelműen jelezve, vihar készül. Ott állt, fent, a hegy…
Hűvös tavaszi este volt, a Hold ezüstösen ragyogott az éjjeli égbolton, csak néhány aprócska felhő lebegett a szabályos kerek égitest körül, és mindent beborított az éppen nyíló orgona mámorítóan…
Az eső szüntelenül, feltartóztathatatlanul esett, lassan mindent ellepett a szürkeség és a végtelen, gomolygó pára, a kövér, gömbölyű cseppek gyors kopogással adták a még ébren lévők tudtára, hogy egy…
…………Vannak helyek, amik arra emlékeztetnek, hogy semmi sem egyértelmű, hogy az idő épp úgy rohanhat, ahogy meg is állhat, még a légzés monoton ritmusát is megállítva.Helyek, ahol a most,…
……… Hajnal volt, néma és sötét, csak a kifutópálya fényei ragyogtak rendületlenül, és figyelték csendben a gondolatok sűrű folyamát, ott a senki-és-mégis-mindenki földjén, ahol a poggyász a párna, amire…
….. Késő nyári délután volt, a Nap már alig látszott a horizonton, különös alkonyati játékával tüzes-narancsosra festette az eget. A kortalan férfi az aranyszínű homokban ült, lábait a hűvös…
Állt, és csak nézte a fények színes kavalkádját, azt a szépséges látványt, ahogy a fény a szivárvány minden színében játszva millió darabra hullik szét, és fut a végtelenbe a…
Borongós, szeles nap volt, az a fajta, amikor semmi sem lehet igazán kellemes, vagy vidám, amikor még az eső is csak amolyan szomorkás, akarom-is-meg-nem-is ritmusban esik, szürke, gömbölyű esőcseppekkel…
Gyönyörű tavaszi este volt, a tágasnak tűnő, ízlésesen berendezett szobába zavartalanul áramlott be a semmivel sem összetéveszthető édes, balzsamos orgonaillat, mely ugyan a szomszéd kertjében foglalta el méltó helyét,…