Csak ült az óriási kanapén, tágra nyílt kék szemeivel valahova a távolba meredt, míg ujjait a forró teásbögrén melegítette, hisz lelkét rázta a hideg, fájdalma jegesen-zúzmarásan karcolta fel reszkető…
/.... Talán, biztosan örökké szeretni foglak Téged, úgy, ahogy senkit, soha, így, ahogy vagy. Tökéletes vagy, talán még annál is több, és én elmondhatatlanul hálás vagyok, hogy beléd szerettem...hisz…
Eljött az idő, sűrű, sötét, jeges viharként kúszott feje fölé a perc, mi végleg elhozta a rettegett valóságot, a megmásíthatatlan, feloldhatatlan ítéletet. Azt a pillanatot, mikor hófehér bőre oly…
Talán máshogy kellett volna történnie, talán meg sem kellett volna születnie....vagy legalább a halál is eljött volna érte, akkor, ott, születése percében. Nem látta, nem érezte értelmét rövid életének,…
Bár egyszer, úgy igazán veled lehetnék, szorosan hozzádsimulva, beleolvadva erős mellkasodba, a részeddé válhatnék, csak úgy, egy holdfényes éjszakán. Csak hallgatnám szíved dallamát, melynél élőbb és édesebb nincs is…
Ma lenne a születésnapod, ha akkor, hosszú évekkel ezelőtt nem jön el az ideje annak, hogy elmenj, itthagyva mindent, mi kedves volt neked. Sok, nagyon sok idő telt el…
A szakadék szélén mindig másabb minden, valahogy élőbb, lüktetőbb, mégis, minden apró kavicsot, fűszálat, minden egyes illatot a szélben átjár a vég semmivel sem összetéveszthető édes, mégis csípős bukéja.…
Valahova mindig tartunk, valamerre mindig megyünk, még ha olykor az út maga nem is látszik, akkor is, ha a környezetünkből csupán csak a tejfehér ködöt érzékeljük, ami ugyan jóságosan…
Karjaival igyekezett magát melegíteni, ahogy szorosan maga köré fonta őket, mégsem járt sikerrel, a kép, az emlékek ezen eldugott, eddig a mélyben csendesen eltemetve heverő momentumai teljesen a hatásuk…
Hajnal van, ilyenkor a legrosszabb mindig, ilyenkor a legtisztább a kép, a legélénkebb minden. Ilyenkor lehet a legjobban érezni, milyen óriási energia ez....milyen hatalmas és mindent felülíró, ami ellen nincs…