Büntetés a teraszon
Itt állok a teraszodon, teljesen meztelenül, leszámítva a tüskés-szegecses platformot, amit Te választottál, mert mint tudjuk, perverziód határt nem ismer, ugye...a bokáimat már az asztalod lábához bilincselted, háttal vagyok…
Itt állok a teraszodon, teljesen meztelenül, leszámítva a tüskés-szegecses platformot, amit Te választottál, mert mint tudjuk, perverziód határt nem ismer, ugye...a bokáimat már az asztalod lábához bilincselted, háttal vagyok…
Vaddá vált, olyan vaddá, akit hatalmas, tapasztalt ragadozó vágyott, olyan, aki lassan köröz körülötte, olyan, aki csak néha csap le, többnyire a sűrű köd mindent elfedő leple alatt figyeli…
Nézegette a pohár tartalmát, és kéjesen vágyódva forgatta...mennyivel jobban élvezné most, ha más lenne benne; ha ezt a vöröses, burgundiba hajló csillogást felváltaná az az opálosan csillogó fehérség, ami…
Emlékszem, valahonnan régről, homályos, elmosódott képekre, részletekre, a rúzs, körömlakk egyedi aromájára, a hajlakk hangjára, a parfüm finoman édes illatára, a fekete, bársonyos ruha simaságára, a csillogó, kecses tűsarkak…
Sosem tudta igazán elképzelni, hogy ragadhatja valaki így magával, miként válhat egyik pillanatról a másikra a részévé, hogyan ivódhat bele lassan, szinte észrevehetetlenül, mígnem egyik reggel már úgy nyitja…
Csak egy üzenet volt Tőled, délután, csak egyetlen, rövid üzenet, kiegészítésnek, a megbeszéltekhez, miszerint szeretnéd, ha olyan sminkben jelennék meg, amiben biztosan jól érzem, igazán szépnek látom magam....hogy mi?!…
Talán semmi sem úgy történik, ahogy arra valaha is számított... Talán mégsem az árvizek, viharok, váratlan villámlások idézte érzések, érzékelések és élmények kísérik a történetet, talán jóval, szívet-lelket melengetőbb…
Nem is tudom, hogy kerültünk ide Hozzád, valahogy nem így kezdődött az este, de ugye a kiszámíthatatlanságunk mértéke is egyforma, csakhogy tovább tudjuk egymást perzselni, ha még valahol, oh,…
Atomokra hullani, apró, szivárványszínekben játszó csillámokra, mik puha, bársonyosan áttetsző takaróként simulnak rá, édesen, puhán érintve bőrét, némán, szerelmesen hozzábújva, teljesen, tisztán érezhetően bevonva Őt, mégis, oly észrevehetetlenül. Megsemmisülni,…
Fontos este volt, és ezt hűen tükrözi a csillogó nyakpánt a nyakamban, kiegészítve a kedvenceddel, a karamellás-édes illattal. Hiába sikerült jól, mégis olyan feszült vagy, hogy szinte széthasad a…