Hogy milyen a csókod, igen nehéz meghatározni, hisz azt sem tudom érzékeltetni, körülírni, milyen egy nyári éjjelen a tóban úszni, ha valaki sosem próbálta. Persze Te is más vagy mindenkivel, ahogy én is, épp ezért olyan egyedi, megismételhetetlen minden csókunk. Benne vagy Te egész magad, minden rezdülésed, minden benned lévő vágyad és szerelmed, erőd és hatalmad, mégis puha és gyengéd, ahogy az első pillanatokban ajkaiddal könnyed játékra hívod az enyémet. Úgy űzöl, ahogy vadász a kiszemelt vadat, de a legváratlanabb pillanatban lassítasz, hogy finom, buja táncommal körüljárjalak, felmérve vágyaid és óhajod, buján simítva közben széles hátadat és vállaid. Egyetlen pillanat és ismét felülkerekedsz, ismét uralod, mi a Tied, és már nincs többé világ, csak Te és én együtt, egy érzéki, vad párbajban, amiből sosem lesz és lehet elég. Szeretem a csókod, az első óta.
