Reszkető pillangó

Ne kérj csak fogadj, fogadd, amit adok, és nem kell kérned. Engedd, hogy elvesszek szemeid mélységében, hogy érezzem, milyen is vagy, engedd, hogy lássam, erős vagy és alázatos, megtanultál várni és a várakozás őrjítő napjai alatt elhalványult éned újra vad és erőtől élettől duzzadóvá válik. Csak engedd, hogy közel legyek….igazán közel, hisz erőd megmutatja magát gyengédségedben, abban, hogy megmutatod igaz valód. Szeretni foglak, úgy, ahogy az éjjel szereti a nappalt, simulva, csendben, soha meg nem szűnően, mert erős vagy, és mersz szeretni. És igen, azért mert képes vagy rá, olyan leszek kezeidben, mint a bábjából frissen kibújt pillangó, a remegő reszkető szárnyaival…..ujjaid között reszket majd a lelkem az újjászületés utolsó perceiben, Neked remeg majd, mint a színes szárnyak, hogy megmutassam, erő erőt, alázat alázatot, és szerelem szerelmet talál. <3 <3
 
 
 

Vélemény, hozzászólás?