Különleges erdő ez, óriási, a bársonyos csillagokkal szórt éjkék égboltig érő fákkal, melyek leveleik által keltett halk zenével színesítik a csendes, időnként vibráló éjjelt. Szeretek itt lenni, egyszerre megnyugtató és inspiráló, ismerem már útjait, a fák ide-oda tekergő labirintusát, a köztük fátyolként úszó tejszerű ködöt, amit egy finom kézmozdulattal elterelhetek utamból, újra tisztán látva a csodás, mesebeli erdőt. Itt állok most is, az egyik erős fa alatt, ami ezeken a végtelen hosszúságúnak tűnő időkben, éjjeleken hű, néma társam, ki a lombkoronájának dallamos suhogásával megnyugtatja kételyektől, félelemtől lüktető lényem, ki bársonyosan zöld leveleivel, mit egy meghosszabbított kezeként, simítja arcom, letörölve a könnyeket, miket a várakozás mindent felőrlő percei csalnak arcomra. Ott állok mellette, bíbor köpenyben, csuklyája a fejemen, a finoman játszadozó szél időnként egy-egy hajtincset kicsalogat alóla, hogy megcsillanjon az éjjel ezüstös fényeiben, szemeimmel a fákat, a köztük lévő ösvényeket kutatva, hogy biztosan meglássalak, amikor megjelensz. Időnként újra a fára pillantok, hisz annyi mesém, vágyam suttogtam már el neki, mint legjobb barátomnak, megalkotva ezzel álmaim pontos tükörképét, ami ezeken az éjszakákon a törzsén vibrál. Várlak téged, hátamon az egységünk pontos képével, hisz idejét sem tudom, mióta ismerem ezt a valóságot, ezt a varázslatos mesét, ami nélkül nem tudom elképzelni az életem, a létezésem. Az erdőt kutatom sötét pilláim alól, kék szemeimmel, hisz egy helyben kell maradnom, ez a rendje a történetnek, hozzád sejtelmesen csillogó könny patakokat táplálva, mik utadon tekeregnek, pontosan feléd, hogy tudd, merre indulj. Csak állok ott, bíborban, csak figyelek, nehogy lemaradjak arról a pillanatról, amikor az egyik hatalmas fa alatt végre megpillantalak téged, éjkék csuklyád alól kivillanó hihetetlen mélységű kék szemedet, és a mosolyodat, mit millió közül is felismerek. Erre várok, ott az erdőben, az álmaim tükrévé vált fa mellett, és várok, időnként könnyeim fátyolán át, de mindig mosolyogva, és várok, mert Te jönni fogsz.
